A leromlott élőhelyek megőrzése vagy helyreállítása nem egyszerű feladat, de van előrelépés. Örülök annak, hogy bár eddig még csak egyszer utaztam el, hogy a helyszínen láthassam a természetvédelmet, érdeklődésemmel és annyi pénzzel, amennyit csak tudok, részt vehetek mások erőfeszítéseiben. Ha minden papagájtulajdonos a hobbijára költött összeg 1%-át a természetvédelemre és a mentőhelyek támogatására fordítaná, enyhülne a krónikus forráshiány, ami gyengíti a természetvédelmi erőfeszítéseket.

Egy másik szervezet, amelyet támogatok és melegen ajánlok, a World Parrot Trust. Fiatalabb, mint a PS, és Mike Reynolds indította el. Eredetileg ő és családja Londonban élt a papagájokkal. A természetvédelmi erőfeszítések meghozták gyümölcsüket. Az Egyesült Királyságban kihalt a kányapapagáj, ezért Cornwallban és Jerseyben a Paradise Parkban fogságban nevelt madarakkal telepítették vissza az állományt.

A madarak mindkét helyen élnek és szaporodnak a Jersey állatkerttel közös projekt keretében. A World Parrot Trust tagjai, amellett, hogy tudják, hogy jó projekteket támogatnak, negyedévente egy fényes magazint kapnak, amely informatív cikkeket tartalmaz a természetvédelmi projektekről és a házi papagájokról.

Az alultápláltság nem korlátozódik a kizárólag magvakkal táplált papagájokra. Más étrendek, beleértve a tápokat is, szintén hozzájárulhatnak az alultápláltsághoz. Gloria Scholbe egy informatív cikkben azt tanácsolja, hogy fontoljuk meg ezeket a gondolatokat:

- Nem létezik egyetlen olyan eledel vagy táp, amely minden madár- vagy papagájfaj táplálkozási igényeit kielégíti.
- A magvak természetes és fontos tápanyagforrást jelentenek, amelyeket a legtöbb madár étrendjének részeként kell tartalmaznia.
- Rossz táplálkozási döntés, ha minden magot kizárunk madaraink étrendjéből pusztán azért, mert néhány tápanyag hiányzik belőlük, ugyanúgy, mint minden más táplálékból.
- A kizárólag magvakból álló étrend alultápláltságot okoz a madaraknál.

A probléma számunkra (de nem a madarak számára) az, hogy a legtöbbjük jobban szereti a magvakat, mint a zöld ételeket. Tehát gyakran az történik, hogy a madarak nap mint nap visszautasítják a zöldséget, ezért a gondozók abbahagyják a darabolást és a kínálást. Aztán, amikor a papagájt elviszik az állatorvoshoz egy táplálkozással kapcsolatos betegség miatt, az állatorvos pelletet ír fel.

Bármelyik döntést is hozod meg, hogy pelletet vagy vetőmagot készíts, egy fontos szempont, hogy általában "azt kapja, amiért fizet". Az olcsó alternatívák bármelyik fajtából károsak lehetnek. Szintetikus színezékek a pelletekben, por a vetőmagokban, és mindkettő megrothad, ha helytelenül tárolják.

A harapdálás nem egy olyan fázis, amelyből ki lehet nőni, és nem is oldható meg a papagájok "alacsonyan" tartásával. Nem is annak az eredménye, hogy a papagájok rossz háziállatok lennének, hanem annak, hogy az emberek kényszerítő módon viselkednek a papagájokkal. A kellemes, harapásmentes kapcsolat a papagájokkal teljesen lehetséges. A legjobb módszer, ha erőszakmentes kiképzési stratégiát alkalmazunk. Remélem, hogy ezen információk megosztásával több emberrel tudunk beszélgetni a kedves, szelíd és kellemes tartásról.

És ami a legfontosabb, hatékony módszerekről a társas papagájokkal való bizalomépítésre. Ez azt jelenti, hogy azonosítani kell valamit, amit ez a madár értékesnek talál. Az éneklés és a madárral való beszélgetés értéket jelenthet néhány madár számára, de nem mindegyik szereti ezt, és a valóságban általában nem a legerősebb megerősítő egy olyan madár számára, amelynek nincs kapcsolata az adott emberrel. Ezért kezdetben az alapokra kell koncentrálni és jutalomfalatokkal építeni a jó kapcsolatot.

Barbara Heidenreich a 90-es évek óta hivatásos állatidomár. Cége, a Barbara's Force Free Animal Training papagájidomító DVD-ket, könyveket, webináriumokat és workshopokat kínál. Több, mint húsz ország rendezvényein szerepelt már előadóként, emellett kilenc nyelven publikált. Barbara a társállat-közösséggel dolgozik, és tanácsadással is foglalkozik az állatokkal kapcsolatban. Szabadidejében részt vesz a különféle állatkertekben történő kiképzésben. Aki papagájt tart, és nevelni is szeretné, az mindenképpen ismerkedjen meg a műveivel, oktatóanyagaival.

Forró kávé, egy pulyka, zöldbab, gesztenyetöltelék, sült burgonya, burgonyapüré mártással, áfonyaszósz, frissen sütött ,forró zsemle, darált húsos pite és tejszínhab. Kelj korán, és először igyál erős kávét, mert hosszú nap lesz! - szoktam mondani magamnak ilyenkor, és persze a férjemnek is. Ilyenkor sokszor tanácsolom neki és a többi családtagnak nap közben, hogy feküdjenek le egy kicsit, vagy menjenek sétálni. Mindent egyedül fogok csinálni.

Csakhogy így nagyon magányos a konyha, szóval miért is ne... és behozom a három házi madarat a madárszobából (ahol elvileg élniük és ilyenkor lenniük kellene), hogy társaságot nyújtsanak nekem. Hozd be a madarakat, és szórd szét őket a konyhában, hogy megfigyelhesd, mi történik - mondom ilyenkor magamnak. Totya és Pubi, az afrikai szürkék egy majomdió után nyomoznak. Ők már idősebbek, okosabbak, és megértik, hogy "Szállj le rólam". Panni, a kék-sárga ara még csak kétéves. Többet ért már, mint amennyire mutatja. Ez gyerekjáték lesz.

Amire persze nagyon kell figyelni ilyenkor, hogy a papagájok ne koszoljanak össze semmit és ne is egyenek olyat, ami nem tesz jót nekik. Ezért néha el kell távolítani valamelyiket a konyhapultról, és vissza kell tenni az ülőkére. A tölteléket tegnap este készítették el a lányomék. Vedd ki a hűtőből, de közben tedd félre a papagájt a töltelékes tál széléről, és helyezd vissza az ülőkére. Helyezd a töltött pulykát a konyhapulton lévő sütőtálba, de előtt vedd ki belőle Totyát és szedd le a serpenyő széléről a másik madarat, és tedd is vissza az ülőfára. Igyál még egy csésze kávét - ez talán megnyugtatja az idegeket. Hát így telik nálunk az ünnepi készülődés, nemsokára megint.

A zoonózis egy kedves hangzású, ám borzalmas jelentéssel bíró szó: az állatoktól az emberekre átterjedő betegségek gyűjtőneve. A jelenlegi is tomboló koronavírus idején a fogalom már jóval többek számára ismert, mint azelőtt. A papagájláz néven ismert pszittakózis is egy ilyen zoonózisos betegség, amely madaraktól átjuthat hozzánk, gazdikra is. Szóval mi is ez? Mennyire komoly? Hogyan tudjuk megakadályozni? Kezdjuk a rossz hírekkel. Madarakon, nem megfelelően vagy későn kezelve végzetes lehet, és ugyanez a helyzet az ember esetén is. A jó hír az, hogy ez nem egy gyakori betegség.

Az Egyesült Királyságban évente legfeljebb 50 emberi esetet jelentettek az elmúlt években. A fertőzés terjedése elleni óvintézkedések általában eredményesek, és mivel az óvintézkedések alapja a megfelelő higiénia megkövetelése, ezért közvetetten a papagájápolás egyéb szempontjainak is kedveznek. Valójában ettől függetlenül is mindig a lehető legjobb higiénia elérésére kell törekedni, ami csak lehetséges, a papagájláz elkerülése már csak ennek a hozzáállásnak egy pozitív következménye.

A beltéri, lakásban vagy madárházban tartott papagájok valószínűleg nem, vagy csak minimálisan érintkeznek baktériumokkal. De itt van néhány tény és irányelv arra a ritka esetre, amikor ez mégis előfordul. A papagájlázat okozó baktériumok különböző törzsekkel rendelkeznek, a leggyakoribb Chlamydia psittaci néven ismert. De nemcsak a papagájok (psittacének) képesek továbbadni a baktériumokat, hanem más madarak, galambok, kacsák, pulykák is. Ezért a kint tartott papagájok esetében:

1, kerülni kell a találkozásuk lehetőségét más madárfajokkal
2, ha baromfit is tartunk mellettük, nem szabad ugyanabban a cipőben közlekedni az élőhelyek között és kezet is kell mosni, mielőtt átmegyünk
3, távozáskor is mindig kezet kell mosni
4, a takarmányt nem szabad olyan helyen hagyni, ahol vad madarak is hozzáférhetnek

Ha te is úgy rajongsz a papagájokért, mint én, akkor már várod azokat a pillanatokat, amikor új papagáj-barátra tehetsz szert. A kutyával vagy macskával ellentétben, amelyek azonnal reagálnak egy új emberre, a madarak néha egy kis erőfeszítést igényelhetnek részünkről. Néha meglehetősen idegesek lesznek egy idegen felbukkanásától. Íme néhány dolog, amit megtehetsz, hogy könnyebben elfogadtasd és megszerettesd magad, amikor megismersz egy új papagájt.

1. Adj elegendő helyet a madárnak: bár nagyon csábító, de próbálj meg nem túl közel menni hozzá. Adj neki egy kis időt, hogy megszokja, hogy te is bent vagy ugyanabban a szobában. Miután nyugodtnak és kényelmesnek látszik, kissé közelebb léphetsz hozzá.

2. Lassan haladj: a madarak megijedhetnek, ha az emberek túl gyorsan mozognak. Nem akarhatod megijeszteni a leendő jóbarátodat.

3. Megközelítés elölről: ügyelj arra, hogy mindig úgy közelítsd meg a papagájt, hogy könnyen észrevegyen. Sok madár nem szereti, ha valaki mozog mögötte - nem szabad elfelejteni, hogy zsákmányállatok.

4. Mutass neki valami különlegeset: mielőtt közelebb sétálsz a papagájhoz, érdemes egy csemegét, papagájjátékot vagy más különlegeset magadhoz venni, így pozitív lesz a fogadtatás. Kérdezd meg azokat az embereket, akik ismerik a madarat, hogy mi tetszik neki a legjobban.

5. Figyeld meg a testbeszédét. Amikor mutatsz neki valamilyen különleges csemegét vagy tárgyat, figyeld meg, hogyan reagál a madár. Ha hajlik feléd, és egyre közelebb jön, akkor nagyon szeretné elfogadni az ajándékot. Megmutathatod a madárnak, mit adsz neki, mielőtt túl közel kerülne. Ez növeli a bizalmat.

A monori kisállatbörze nem is olyan régen létezik. Fiatal kora ellenére az indulása óta eltelt alig néhány év alatt Európa egyik legnagyobb és legszínesebb kisállatvásárává nőtte ki magát. A széles kínálatban a mezei állatkedvelő érdeklődő és a hozzáértő, vagy egyenesen profi tenyésztő egyaránt megtalálja amit keres, miközben kitűnően szórakozik.

Az esemény házigazdája a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége. Időközben a rendezvény kinőtte az eredeti helyszínt, és Monoron belül egy nagyobb területre költözött. Szükség is volt erre, a börzére ugyanis rengeteg külföldi vendég is érkezik Szlovákiából, Csehországból és Ukrajnából is, a látogató-és árusszám tehát igencsak magas.

Az eseményt mára egész Európában ismerik és elismerik, a kisállatvásár kategóriában ez a legnagyobb, legnépszerűbb leglátogatottabb, túltesz a nyitrai vásáron is. Az árusok sokszor már előző éjszaka odamennek, hogy jó helyük legyen. És a vendégek is hamar jönnek, hogy a legszebb állatokat nehogy más vigye el.

És hogy milyen állatokat? A patásokon kívül szinte minden van. Papagájból és más díszmadárból is mindig sokfélét árulnak, vannak haszonmadarak és sokféle kisállat. És persze tartozékok, takarmányok és vitaminok szinte minden madárhoz. 2020-ban is lesz még börze, az események konkrét dátumait itt lehet megtalálni.

Pálmafélék: tavaly tavasszal volt szerencsénk olyan helyen megfordulni, ahol tíz kilogramm környéki mennyiségben gyűjtöttünk be érett vörös (mint az afrikai szürke papagáj farokvöröse) pálmaféléket, levágva a csúcsukon, és haza is hoztuk őket az amazonok, ara papagájok, nap-papagájok és hasonlóink számára - népes papagájállományunk legtöbb tagja igencsak örült nekik.

Nem mindegyik, de a fogva tartott papagájok közül azért jónéhányuk szó szerint megőrült a növény olajos külső burka miatt, volt, amelyik naponta ötöt is bevágott belőle napokon keresztül.

A fiókanevelés ideje alatt néhányan inkább nem eszeik ezeket az ételeket a fiatal csibék táplálásának idején, majd később, amikor a csibék elértek a fészekben négy hetes kort, újra enni kezdték őket. ha elfogy, amit hazahoztunk, mindenképp keresni fogok egy online forrást ezekhez az egzotikus növényekhez, mert egyértelmű, hogy a papagájoknak jó, ha valami igazán természeteset kapnak enni. Különösen a nagy ara papagájokról hallottunk történeteket, akik még soha nem láttak ilyen termést, hogy a látványától azonnal fény gyullad a szemükben, annyira vágynak rá, és azonnal megesznek, amennyit csak tudnak, amikor először megkóstolják.

Kávémeggy: be kell vallanom, ez egy kicsit furcsa. Ahogy a kávéfákon nőni kezdenek a gyümölcsök, először a cseresznyére hasonlítanak, semmi közük nincs a későbbi kávébabhoz, amit mi, emberek pirítunk és iszunk, inkább olyanok, mint a miniatűr cseresznyék vagy meggyek, amelyek élénkpirossá válnak a fán. Ennek a húsos pépe különlegesen ízletes, a papagájok pedig imádják szétrágcsálni.

A madarak egyike sem fordít figyelmet a kávé bab két belső felére. Érdekes, de ez egyedülálló módon megmutatja, hogy a gyümölcsök érése milyen folyamatokkal jár. Kevesebb táplálékforrás lesz elérhető a madarak számára, ha a szokásos gyümölcsfák termései nélküli etetésen vannak tartva. A vadon élő madarak alternatív étrendforrásként folyamatosan keresik a cseresznyefajtákat.

Mikrochipjük már nem csak a kutyáknak és a macskáknak lehet, a legtöbb állatorvos gond nélkül meg tudja oldani a feladatot papagájok esetében is, így a megszokott, lábra helyezett madárgyűrű egy sokkal modernebb eszközzel váltható ki. Sok esetben az idő múlásával a gyűrűn lévő számok elhasználódhatnak, és ezáltal azonosítási módszerként használhatatlanná válnak. Az azonosítás ilyen felületes formáját viszonylag könnyű eltávolítani, ha a madarat ellopták.

Ez azért is nagy probléma, mert a CITES kategória alá eső, nagy értékű papagájoknak (arák, kakaduk, jákók) ez a hivatalos azonosítási módja, a gyűrűn lévő szám szerepel a madár papírjain is. Ezzel szemben a mikrochippelés biztonságos, az egyes madarak azonosításának hatékony és állandó eszközei, amelyeket a madár vagy egy ember nehezen módosíthat vagy károsíthat, legyen szó szándékos vagy véletlen károsításról.

Maga a „mikrochip” egy szilikondarab, egy meghatározott számkóddal programozva, réztekerccsel körülvéve, üvegbe burkolva és orvosi szilikonnal bevonva, hogy csökkentsék a migráció és a szöveti reakció kockázatát, amikor beültetik őket. A mikrochipen szereplő számot (amelyet egy adatbázisban tárolnak a tulajdonosok elérhetőségével együtt) egy szkenner olvassa le, amely sok esetben elektronikus jelet bocsát ki a leolvasáshoz, így az egész folyamat anélkül zajlik le, hogy az állatot meg kellene érinteni vagy le kellene fogni. Egy lábgyűrű leolvasása egy nem kezes nagy papagájról ugyanakkor komoly kihívást tud jelenteni.

Az újfajta "mini" mikrochipket, amelyeket ma a madarak túlnyomó részében használunk, egy speciális implantátummal illesztjük be a bal mellüreg izmába, a legtöbb esetben a madár öntudatlan állapotában. Időnként könnyű szedációt javasolnak a pontos elhelyezés biztosítása érdekében, főként 200g-nál könnyebb madarakon, vagy törésből, sérülésből felgyógyult, korábbi betegeken.

A NÉBIH weboldala nemrég írta meg, hogy madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki egy Komárom-Esztergom megyei pulykatartó gazdaságban 2020. márciusában. A fertőzött pulykaállományban nagymértékben megemelkedett az elhullás. A hivatalos eljárás szerint az állományt ilyen esetekben leölik, ez most 53000(!) madarat jelent. Emellett az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását az ország teljes területén. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.

Mennyiben érinti ez a jelenség a papagájtartókat?

A média fontos információkat szolgáltat a vírusról, de sok benne a mítosz és a féligazság is, és máig rengeteg a madárinfluenza körül zajló vita. Az influenzavírusoknak négy elsődleges típusa van: A, B, C és D. A vadon élő madarak általában A típusú vírusokat hordoznak, amelyekből több, mint 25 altípus létezik. Néhány ilyen altípus megfertőzhet más fajokat is, beleértve a kutyákat és a lovakat. És bár nem gyakori, hogy a madárinfluenza-vírusok megfertőzik az embereket, de lehetséges. Ez különösen a nagyon fertőző H5N1 altípus esetén igaz.

A vírus H5N1 törzse az egyik legsúlyosabb, és halálos lehet mind a madarak, mind az emberek számára. Embereknél a mortalitás 60%. A fertőzött madarak a vírust a nyálukon, a székletükön és a vérükön viszik tovább. A vírus a madár környezetében, a különféle felületeken, etetőkön és itatókon is életben marad, akár hetekig is.

Noha a H5N1-et elsősorban csirkékben és más haszonállatokban diagnosztizálták, gyakorlatilag bármilyen madárban megjelenhet a vírus. Mivel a vándormadarak vírushordozók, a vírus könnyen elterjedhet az egész világon. A madarakat sokszor hamarabb elviszi a betegség, mint ahogy tüneteik lennének, ezért is nagyon veszélyes.

A madárinfluenza és a kedvtelésből tartott madarak

A madárinfluenza-fertőzés kockázata nem különösebben magas a háziállatoknál. Két tényező azonban növelheti a kockázatot. Az első kockázati tényező az, ha egy kedvtelésből tartott madár sokat van a szabadban, és így érintkezésbe kerül vadmadarakkal. A kockázat minimalizálása érdekében felügyelet nélkül nem szabad kiengedni a papagájokat erre az időszakra. Ez vonatkozik a kerti röpdékre, kertbe kitett ketrecekre is!

A második kockázati tényező a baromfik és a papagájok egy helyen való tartása. A betegség a csirkeólból a papagájokhoz átmenő gazda csizmáján nagyon könnyen át tud terjedni a társmadarak állományára.