A NÉBIH weboldala nemrég írta meg, hogy madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki egy Komárom-Esztergom megyei pulykatartó gazdaságban 2020. márciusában. A fertőzött pulykaállományban nagymértékben megemelkedett az elhullás. A hivatalos eljárás szerint az állományt ilyen esetekben leölik, ez most 53000(!) madarat jelent. Emellett az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását az ország teljes területén. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.
Mennyiben érinti ez a jelenség a papagájtartókat?
A média fontos információkat szolgáltat a vírusról, de sok benne a mítosz és a féligazság is, és máig rengeteg a madárinfluenza körül zajló vita. Az influenzavírusoknak négy elsődleges típusa van: A, B, C és D. A vadon élő madarak általában A típusú vírusokat hordoznak, amelyekből több, mint 25 altípus létezik. Néhány ilyen altípus megfertőzhet más fajokat is, beleértve a kutyákat és a lovakat. És bár nem gyakori, hogy a madárinfluenza-vírusok megfertőzik az embereket, de lehetséges. Ez különösen a nagyon fertőző H5N1 altípus esetén igaz.
A vírus H5N1 törzse az egyik legsúlyosabb, és halálos lehet mind a madarak, mind az emberek számára. Embereknél a mortalitás 60%. A fertőzött madarak a vírust a nyálukon, a székletükön és a vérükön viszik tovább. A vírus a madár környezetében, a különféle felületeken, etetőkön és itatókon is életben marad, akár hetekig is.
Noha a H5N1-et elsősorban csirkékben és más haszonállatokban diagnosztizálták, gyakorlatilag bármilyen madárban megjelenhet a vírus. Mivel a vándormadarak vírushordozók, a vírus könnyen elterjedhet az egész világon. A madarakat sokszor hamarabb elviszi a betegség, mint ahogy tüneteik lennének, ezért is nagyon veszélyes.
A madárinfluenza és a kedvtelésből tartott madarak
A madárinfluenza-fertőzés kockázata nem különösebben magas a háziállatoknál. Két tényező azonban növelheti a kockázatot. Az első kockázati tényező az, ha egy kedvtelésből tartott madár sokat van a szabadban, és így érintkezésbe kerül vadmadarakkal. A kockázat minimalizálása érdekében felügyelet nélkül nem szabad kiengedni a papagájokat erre az időszakra. Ez vonatkozik a kerti röpdékre, kertbe kitett ketrecekre is!
A második kockázati tényező a baromfik és a papagájok egy helyen való tartása. A betegség a csirkeólból a papagájokhoz átmenő gazda csizmáján nagyon könnyen át tud terjedni a társmadarak állományára.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.