Az óriáspapagájokat fenyegető legveszélyesebb megbetegedés nem szervi eredetű. Az unalom okozta depresszió és az abból bekövetkező tolltépés, öncsonkítás a legtöbb, háznál tartott arára nézve potenciális és gyakran sajnos végzetes kimenetelű fenyegetést jelent. Ezért a címben szereplő kérdésre a válasz, hogy sosem lehet eleget.
Tolltépéses ara - sajnos nem szép látvány, de ez is része a valóságnak.
A természetben az összes papagájfaj, így az ara is hatalmas csapatokban, madárrajokban él. Együtt keresnek táplálékot, együtt mozognak, reggelente együtt kelnek és együtt alszanak el. A kommunikációs kapcsolat is folyamatos. Teljesen életszerűtlen a háziasított tartás esetében sajnos meglehetősen gyakori állapot, hogy a papagáj a nap nagy részét egy kalitkában unatkozva tölti. Ennek nem ritkán az a következménye, hogy a madár depressziós lesz és saját maga ellen fordul, tépni kezdi a tollait ami rengeteg szenvedést okoz neki és hosszabb távon egész biztos bele is pusztul. A saját unalmát mással nem tudja elűzni.
Csapatban tartva szinte kizárt a tolltépés. A természetben sem fordul elő soha, ez se véletlen.
Mivel az arák nagyon intelligens papagájok (a kakadukhoz és a jákókhoz hasonlóan, akiket ez a betegség szintén fenyeget), ezért nem tudnak ingerszegény életmódot folytatni. Ezért nem lehet eleget foglalkozni ezekkel a madarakkal, a napi több órás folyamatos törődés lenne a megfelelő (ebben van papagájoknak való játék, tornáztatás, szobai röptetés, etetés, közös tévézés, kültéri séta madárhámmal felszerelve stb, sokáig lehetne folytatni a sort). Totális tévedés tehát azt hinni, hogy ez a madár elvan a ketrecében egész nap, csak meg kell etetni. Aki így akar óriáspapagájt tartani, az inkább bele se vágjon. Szórakozásra az öregebb papagájoknak is szükségük van. A törődés élethosszig kell tartson.
A mindennapi hajtás mellett azonban az esetleges szándék ellenére is csak kevesek tudnak napi több órát a háziállatukkal tölteni. A megoldás a csoportos, azaz minimum 2 példányos tartási mód. Nyugaton már csak ez az engedélyezett, nem szabad óriáspapagájt egymagában tartani, sőt, a légköbmétert és a négyzetmétert is szabályozzák, ahol a papagáj tartható (és ez a szabályzás már itthon is bevezetés alatt van, a www.cites.hu oldalon el lehet olvasni részleteiben is). Ha ketten vannak, az már szinte biztosan megoldja az unatkozás problémáját, mert egymást kiválóan le tudják kötni és megszűnik a kínzó magány. Persze ez dupla vásárlási és fenntartási költséget jelent, de aki ilyen papagájt szeretne az otthonába, az számoljon ezzel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.