Tarthatjuk kalitkában?

Nem! Legalábbis úgy nem, mint a "kicsiket". Aki óriáspapagáj tartására vállalkozik, annak tisztában kell lennie az állat igényeivel. Ez nagyjából olyan dolog, mint amikor valaki panelban tartja a vizsláját, napi kétszer 10 percre leviszi (jó esetben), aztán létezzen az állat az igényei kielégítése nélkül, ahogy tud. Sajnos a vizsla-panel párosítás ugyanúgy létezik a valóságban, mint az ara papagáj-kalitka. Pedig az állat szempontjából katasztrofális mind a kettő.

A kalitkás tartás ezeknél a hatalmas szárnyasoknál csak akkor működik, ha kedvükre kijöhetnek, nincsenek bezárva. Így a kalitka pihenő-és táplálkozóhely számukra, nem börtön.

Az arák ingerigénye hatalmas. Egy kis helyre bezsúfolva ezt az ingermennyiséget nem kapják meg, a kalitkát börtönnek érzik, a mozgás nehézkes nekik, ez pedig már középtávon depressziót és ingerlékenységet szül. Nem is beszélve az arák tartásához feltétlenül szükséges társ meglétéről, ami már végképp elképzelhetetlen kalitkás környezetben.

A helyes tartási mód a madárszoba vagy az óriáskalitka, idegen nevén volier. Ez utóbbi egy vaskeretre szerelt rácsháló, mindez hatalmas méretben, többméteres hosszban és minimum 1.5 méteres szélességben kivitelezve. Ez is egy kvázi kalitka, de a mérete miatt már egészen más kaliber, a madár kisebb repüléseket is elvégezhet benne és a mozgása teljesen akadálymentes. Megfelelő méretben ebben már ketten is elférnek úgy is, hogy nem akadályozzák egymást és megvalósul a lényeges privát szféra is. A papagájszoba a lakás egy különálló helysége, ez a legszerencsésebb tartási mód mert a klíma különválasztható a lakás többi részétől és saját pára- illetve hőmérsékleti értékekkel rendelkezhet, ami nagyon fontos ezeknek a madaraknak.

Kell egy nyugodt kis sarok, ahová félre tud vonulni a többiek nélkül

Összefoglalva tehát: a kalitkás tartás megfelelő a kistestű papagájoknak. A nagyoknál el kell felejteni, mert csak szenvedést okozunk vele a papagájnak.